Zsoltárok könyve

Psalmul 64

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

Cărți