Zsoltárok könyve

Psalmul 49


Capitole:


versetul 1

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.


versetul 2

Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!


versetul 3

Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.


versetul 4

Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.


versetul 5

Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.


versetul 6

Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,


versetul 7

A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?


versetul 8

Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.


versetul 9

Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;


versetul 10

Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.


versetul 11

De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.


versetul 12

Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.


versetul 13

Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.


versetul 14

Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.


versetul 15

Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.


versetul 16

Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.


versetul 17

Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;


versetul 18

Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.


versetul 19

Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:


versetul 20

Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.


versetul 21

Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

Capitole:


Cărți