Zsoltárok könyve

Psalmul 69


Capitole:


versetul 1

Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.


versetul 2

Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.


versetul 3

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.


versetul 4

Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.


versetul 5

Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!


versetul 6

Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:


versetul 7

Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!


versetul 8

Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.


versetul 9

Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.


versetul 10

Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.


versetul 11

Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.


versetul 12

Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.


versetul 13

A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.


versetul 14

Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.


versetul 15

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;


versetul 16

Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!


versetul 17

Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;


versetul 18

És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!


versetul 19

Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.


versetul 20

Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.


versetul 21

A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.


versetul 22

Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.


versetul 23

Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.


versetul 24

Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.


versetul 25

Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.


versetul 26

Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;


versetul 27

Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.


versetul 28

Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.


versetul 29

Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.


versetul 30

Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!


versetul 31

Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.


versetul 32

És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.


versetul 33

Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!


versetul 34

Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.


versetul 35

Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!


versetul 36

Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.


versetul 37

És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.

Capitole:


Cărți