Jób könyve

capitolul 21


Capitole:


versetul 1

Felele pedig Jób, és monda:


versetul 2

Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.


versetul 3

Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.


versetul 4

Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?


versetul 5

Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.


versetul 6

Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.


versetul 7

Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?


versetul 8

Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.


versetul 9

Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.


versetul 10

Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.


versetul 11

Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.


versetul 12

Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.


versetul 13

Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;


versetul 14

Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!


versetul 15

Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?


versetul 16

Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!


versetul 17

Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.


versetul 18

Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.


versetul 19

Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.


versetul 20

Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.


versetul 21

Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!


versetul 22

Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!


versetul 23

Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;


versetul 24

Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.


versetul 25

Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.


versetul 26

Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.


versetul 27

Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;


versetul 28

Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?


versetul 29

Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?


versetul 30

Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.


versetul 31

Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?


versetul 32

Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.


versetul 33

Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.


versetul 34

Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

Capitole:


Cărți