Jób könyve

capitolul 36


Capitole:


versetul 1

És folytatá Elihu, és monda:


versetul 2

Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.


versetul 3

Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.


versetul 4

Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.


versetul 5

Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.


versetul 6

Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.


versetul 7

Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.


versetul 8

És ha békóba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:


versetul 9

Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.


versetul 10

Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:


versetul 11

Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.


versetul 12

Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.


versetul 13

De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.


versetul 14

Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.


versetul 15

A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.


versetul 16

Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva.


versetul 17

De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.


versetul 18

Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.


versetul 19

Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!


versetul 20

Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.


versetul 21

Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.


versetul 22

Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?


versetul 23

Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?


versetul 24

Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!


versetul 25

Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.


versetul 26

Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.


versetul 27

Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,


versetul 28

A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.


versetul 29

De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?


versetul 30

Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.


versetul 31

Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.


versetul 32

Kezeit elborítja a villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.


versetul 33

Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.


versetul 34

Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.

Capitole:


Cărți