Jób könyve

capitolul 33


Capitole:


versetul 1

No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!


versetul 2

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.


versetul 3

Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.


versetul 4

Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.


versetul 5

Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!


versetul 6

Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.


versetul 7

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.


versetul 8

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:


versetul 9

Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.


versetul 10

Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!


versetul 11

Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.


versetul 12

Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!


versetul 13

Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?


versetul 14

Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!


versetul 15

Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;


versetul 16

Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.


versetul 17

Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.


versetul 18

Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.


versetul 19

Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.


versetul 20

Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.


versetul 21

Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.


versetul 22

És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.


versetul 23

Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;


versetul 24

És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!


versetul 25

Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.


versetul 26

Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.


versetul 27

Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;


versetul 28

Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.


versetul 29

Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,


versetul 30

Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.


versetul 31

Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!


versetul 32

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.


versetul 33

Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

Capitole:


Cărți