Jób könyve
capítulo 34
verso 2
Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
verso 3
Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
verso 4
Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
verso 5
Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
verso 6
Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
verso 7
Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
verso 8
És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
verso 9
Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
verso 10
Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
verso 11
Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
verso 12
Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
verso 13
Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
verso 14
Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
verso 15
Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
verso 16
Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
verso 17
Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
verso 18
A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
verso 19
A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
verso 20
Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
verso 21
Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
verso 22
Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
verso 23
Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
verso 24
Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
verso 25
Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
verso 26
Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
verso 27
A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
verso 28
Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
verso 29
Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
verso 30
Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
verso 31
Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
verso 32
A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
verso 33
Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos mit tudsz? Mondd!
verso 34
Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
verso 35
Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
verso 36
Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
verso 37
Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
Libros
