Jób könyve
capítulo 38
verso 1
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
verso 2
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
verso 3
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
verso 4
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
verso 5
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
verso 6
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
verso 7
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
verso 8
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
verso 9
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
verso 10
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
verso 11
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
verso 12
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
verso 13
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
verso 14
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
verso 15
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
verso 16
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
verso 17
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
verso 18
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
verso 19
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
verso 20
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
verso 21
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
verso 22
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
verso 23
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
verso 24
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
verso 25
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
verso 26
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
verso 27
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
verso 28
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
verso 29
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
verso 30
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
verso 31
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
verso 32
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
verso 33
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
verso 34
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
verso 35
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
verso 36
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
verso 37
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
verso 38
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Libros
